Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói portálja

2021. október 21. Orsolya
Arcok

„Gerillában fügefákat ültettem”

Zentai László | 2021. augusztus 17. 08:54:19 | Utolsó frissítés: 2 hónapja
Alapvetően földrajzos, de történelemtanár is. Lelkében leginkább mégis területfejlesztő, aki egyben klímastratéga. A tudományos kutatásra épülő szolgáltatások terén országos viszonylatban is kiemelkedő munkát végez csapatával együtt. Dr. Patkós Csaba egyetemi docenssel, a Földrajz és Környezettudományi Intézet vezetőjével beszélgettünk.

 

– Felsorolni is sok, mi mindennel foglalkozol. Honnan indul ez a sikeres, tartalmas történet?

– Tiszaföldvár környékéről származom. A földrajz volt az első szerelmem. Remek tanárral ajándékozott meg az élet Szerencsés János személyében, aki kerek, szépen kidolgozott órákat tartott nekünk. Valóságosan mutatta be ennek a tudományágnak a gyönyörű logikáját, mélységét és ez engem magával is ragadott. Igen fiatalon kijelentettem, hogy én földrajzot fogok tanítani. Hozzáteszem, amikor erre a jövőbeli terveimet firtató kérdésre válaszoltam, azt is megjegyeztem – alföldi gyerekként – hogy hegyvidéken fogok élni a családommal és lesz egy pincém. Utóbbival még adós vagyok annak az egykori kisfiúnak, de talán valóra válik majd ez a szép terv is.

 

– A földrajz és a területfejlesztés összefüggése kézenfekvőnek tűnik. Jól érzi ezt egy laikus?

– Voltaképp igen, az anno Kossuth Lajos nevét viselő Debreceni Egyetemen földrajz-történelem szakos középiskolai tanárként végeztem. Már akkor létezett speciális képzésként az úgynevezett terület- és településfejlesztés, erre néhányan jelentkeztünk is az évfolyamból. Prof. Dr. Süli-Zakar István vezetésével nagy izgalommal figyeltük, hogy milyen pályázati lehetőségek tárulnak ki egy leendő uniós tagország előtt. Találgattuk, elemezgettük a lehetséges irányokat, eredményeket, hogyan és milyen eszközökkel lehet és érdemes beavatkozni egy fejleszteni kívánt település, egy térség, és persze nagyon fontos: az ott élő emberek életébe.

 

 

– Való igaz: azért történik a fejlesztés, hogy az az embereknek jó legyen, hiszen nem lakatlan területek funkciójának megváltoztatásáról, hanem életekről, mindennapos körülmények javításáról, vagy éppen ennek az ellenkezőjéről van szó.

– Ezt a felelősséget a területfejlesztők érzik. A konkrét terepmunkával kapcsolatban nagyon sok pozitív tapasztalatom van, ám természetesen hozott lehangoló sztorikat is a szakértői tevékenységem. Ha azt mondom, hogy a területen, tájban, településeken, régióban zajló gazdasági-társadalmi folyamatok megfigyelése, a beavatkozások megtervezése, továbbá kisebb részt a megvalósítás, nagyobb részt az utánkövetés a feladatunk, látható, hogy egy igen komplex csomagról beszélünk. Ez a területfejlesztés.

A kutató a megfigyelési fázisnál kapcsolódik be, ilyentájt kérdőívek, grafikonok, tematikus térképek készülnek, ez számomra gyönyörű munka.

A megrendelő, vagyis legtöbbször az önkormányzat elé tárjuk a dokumentumokat, ahol véleményezik, javaslatokat mondanak, kérdéseket tesznek fel, majd jöhet a szélesebb körű társadalmasítás. Az emberekkel konzultálva, közösen eldöntjük, hogy a javaslatok, észrevételek mennyire beépíthetőek az adott projektbe, az adott helyen.

 

 

– Nem egyedül, hanem csapatban dolgozol. Mi az egyetemi szakértői csapat különlegessége, van-e, s ha igen, hol található ebben a folyamatban a hallgatók szerepe?

– Egy tapasztalt szakemberekből álló csapattal teszünk eleget a felkéréseknek, s ha csak lehetőség van rá, bevonjuk a kutatásokba a hallgatóinkat. Amikor Debrecenből kaptunk megbízást fenntarthatósági-klímavédelmi témában, kiváló alkalmunk nyílt arra, hogy a terület- és településfejlesztő geográfusi alapszak hallgatói „mélyvízben” tanulhassanak amellett, hogy szakmai előadásokat hallgatnak az egyetemen. A hajdúsági nagyváros közgyűlési véleményeztetési eljárásában is részt vettünk, s noha ez a pandémiás helyzet okán főként online módon valósult meg, így is sok érdekességet jelentett. Nádudvaron a turisztikai fejlesztési stratégia megalkotásán dolgoztunk. Izgalmas, varázslatos helyzet, amikor a statisztikák feldolgozásán túl az emberekkel folytatott beszélgetésből, a lakosok, az érintettek véleményének kikutatása alapján kristályosodik ki a cél. Ez a folyamat olyan élményt jelent, amit minden szakembernek feltétlenül át kell élnie, hiszen minden rezdülésében részesei lehetünk annak, amikor eldől, hogy a fentieket milyen mértékben és milyen formában lehet beemelni egy jövőt építő, stratégiai anyagba.

Diákjaink olyan tárgyakat hallgatnak, melyeknek komoly elméleti háttere van, ám nálunk, az Eszterházyn biztosított az, hogy ne egy elképzelt szituációban gyakorlatozzanak, hanem valós, éles helyzetben alkalmazzák a „tantermi tudást”.

Egy harmadik példa lehet az újpesti klímastratégia elkészítése, ahol a kutatás alapját jelentő üvegház-gázleltárhoz adatokat kell gyűjteni. Internetes kérdőívet készítünk tehát, s ilyenkor megmutatjuk a fiataloknak, hogy miként készül egy célravezető, jól használható felmérő ív, azután az általuk összeállított dokumentumot ellenőrizzük, értékeljük. A legfontosabb momentum, hogy a végeredményt a gyakorlatban is használjuk, például Újpesten, Hódmezővásárhelyen, amikor a stratégia megalkotásán közösen dolgozunk. Nálunk, Egerben a leendő szakemberek megkapják ezt a pótolhatatlanul hasznos tapasztalást.

 

„A klímastratégiával törődni kell, gondozni kell, ez a téma össze is kötheti az embereket, a döntéshozókat, a lakosságot. Tapasztaltam, hogy igen elmérgesedett, folyamatosan vitában álló közgyűlés is 100%-os aránnyal fogadta el a település klímastratégiáját, részt vettek a civilek, aktívak voltak apró javaslataikkal a lakosok is.”

 

– Az egyetem képviseletében az ilyen megbízások alkalmával egyfajta magas színvonalú, egyedi, piaci szolgáltatást nyújt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem csapata. Személyes, gyakorlati tapasztalataid szerint hogy tekintenek az egyetemre a különböző, adott esetben tőlünk messze fekvő települési, városi önkormányzatok?

– Nagy tudásbázissal rendelkezünk, ezt hasznosítjuk akkor, amikor megbízást kapunk egy kutatás elvégzésére. Nálunk természetes, hogy folyamatosan olvassuk a szaksajtót, a nemzetközi irodalmat, figyeljük az uniós intézmények rezdüléseit. Olyan többlet tudásunk, hozzáférésünk, információnk van, amit feltétlenül tudunk hasznosítani a megbízó érdekében. A klíma kérdésben Észak-Magyarországon az egri egyetem mindenképp egy fontos tudásközpont: 4-5 munkatársam is közvetlenül az éghajlatváltozással foglalkozik. Mika János professzorunk klíma nagykövet is volt, Lakatos László agro-meteorológus, Csabai Edina Kitti Eger városklímájából írja a doktori dolgozatát. Kürti Lívia kolléganőnk az üvegház-gázleltárok összeállításában professzionális szakember, Misik Tamás a hulladékgazdálkodásban és újrahasznosításban szakértő. Mindezt a komoly hátteret, kutatási potenciált az EKKE mozgósítani tudja a különböző projektekben.

 

– Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Eger legjelentősebb, legnagyobb intézménye. Mit tehetünk a mindennapokban, hogy előre lépjünk környezettudatosságban, a tudatos energiafogyasztásban?

– Példákat sorolok. Néhány éve az egyik egyetemi épület mellé használt autógumikat hajigáltak ismeretlenek. Akkor egy szervezett akció keretében, összefogással, hallgatók toborzásával sokat tettünk a környezetünk megtisztításáért.

Ha ilyen szemmel élünk, dolgozunk és tanulunk az egyetemen, megtaláljuk azokat a pontokat, ahol felelősséget vállalhatunk, aktívan tehetünk a jobbításért.

Jó példa az is, hogy néhány évvel ezelőtt néhány egri civil szervezettel és az egyetemmel közösségi kertet, ökokertet hoztunk létre. Végül egy titkot is megosztok: a covid-időszak alatt „gerillában” fügefákat ültettem az egyetem környékén. Aki megtalálja őket, írja meg nekem e-mailben, hogy hol találhatóak!

 

– Az említett szervezett és gerilla akciók adják a kérdést: a stratégák esetében létezik olyan, hogy szakmai ars poetica?

– Ma már nagy hangsúlyt kell fektetni egy-egy területfejlesztési munka kapcsán a fenntarthatóságra, a klímavédelemre, ebben pedig a kulcsszereplő maga a lakosság lesz. A középületekkel már csaknem végeztünk, a családiházak, a lakókörnyezetek megújítása az, ami tömeges igény és nagy előrelépést hozhat. Ehhez a pályázatok, a visszatérítendő, kedvezményes felújítási hitelek minél szélesebb körű elérése, illetve a zöld mobilitás elterjedése szükséges. Ezt döntéshozóként mind segíteni kell, nekünk polgárként pedig élni kell a lehetőségekkel.

Lakatos László agro-meteorológus kollégám száz évre vetített klímaforgatókönyve szerint nem túl rózsás a helyzet. 2100-ig előre tekintve azt láthatjuk, hogy a trópusi éjszakák, forró napok száma mindenképp emelkedik majd és az adatok főként a betegek, idősek számára elviselhetetlen éghajlatot vetítenek elő. A kevesebb csapadék miatt ma még ismeretlen allergén növények, betegségek jelenhetnek meg. Ugyanakkor a hitvallásom éppen az - és ez tulajdonképpen a „területfejlesztők Hiszekegye” is -, hogy

ha megtervezzük a jövőt, akkor az jobb lesz, mintha a lovak közé dobnánk a gyeplőt.

Tervezéssel, tervszerű fejlesztéssel sokat lehet javítani ezen a borús jövőképen.

 

Dr. Patkós Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézetének vezetője sok területen mozog otthonosan. Ahogy a sorok között is olvashattuk: hisz az egységben, egymás megértésében, a közösség erejében. Gondolhatnánk, hogy a hozzá hasonló, reneszánsz típusú ember nem olyan közvetlen az első találkozáskor, mint amilyen valójában. Amolyan maszkban nevetős megismerkedést hozott a fenti interjú, a végén pedig már futásról, ausztráliai pop-rock zsoltárokról is beszélgettünk. Az ismerkedés közben idejekorán kiderült, hogy a szakember - akkor még gyermekként - nagy pontossággal álmodta meg a saját életének távlatait, irányait. Ha ő tapasztalt, tudatos fejlesztőként letesz egy stratégiai tervet az asztalra, azt nem érdemes az alsó fiók mélyére süllyeszteni. A gerilla-fügéket pedig kitartóan keressük.


0
komment

Reflektor

Gyilkosság, baleset, titkos levelek - krimit írt volt hallgatónk
Gyerekkorában egy könyvet sem olvasott el, bloggerként azonban már lassan öt éve ír, most...
Beavatás a Leányka úton
Minden elsősnek komoly mérföldkövet jelentenek az egyetemen, kollégiumban eltöltött első...
Interkulturális tréning várakozásokról, félelmekről, tanulmányokról
Az ERASMUS és Stipendium Hungaricum program keretében Egerben tanuló külföldi hallgatók...