Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói portálja

2021. április 15. Anasztázia
Arcok

„Ha csak együtt sírunk, azzal nem segítek”

Pócsik Attila | 2021. február 01. 15:00:39 | Utolsó frissítés: 2 hónapja
Raoul Wallenberg-díjjal tüntették ki dr. Ludányi Ágnest, aki 1985 óta dolgozik az Eszterházy Károly Egyetemen. Az elismerésről, sorsokról, a Roma Szakkollégiumról, sikerekről és botladozásokról beszélgettünk.

– Tudta, hogy felterjesztették a díjra?

– Nem, meglepetés volt, s ha lehet, még inkább örültem neki, amikor megtudtam, hogy a hallgatók munkája volt mindez, hiszen az egész Roma Szakkollégium értük van, s nagy boldogság, hogy látják, értékelik a befektetett munkát. Ugyanakkor – és ezt nem szerénységből mondom – ez valójában sok-sok ember, egy közösség elismerése. Idén 10 éves a Roma Szakkollégium, amelynek ötlete 2011-ben Dr. Hauser Zoltán rektor úrtól jött. Ő rálátott a felsőoktatásra, tudta, hogy már működik a keresztény roma szakkollégiumi hálózat, így kezdtünk el dolgozni Dr. Hadnagy Józseffel. Ugyancsak nem udvariasság, hanem tény: a Roma Szakkollégium működése az egyetem a mindenkori vezetésének támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna. Ha Dr. Liptai Kálmán, vagy Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona nem áll az ügy mellé, nem tartanánk itt.

 

– Hogyan indult a munka?

– Nem tagadom, voltak nehézségek, mi is botladoztunk, nem ismertük például a toborzás módszertanát sem. Tanulságos időszak volt, hiszen felismertük: még az oktatóknak sincsenek szavaik arra, hogy egy hallgatótól megkérdezzék, milyen helyzetben él, vannak-e nehézségei, pláne nem azt, hogy roma-e. Az a fajta sutaság, ami a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban is sokszor megjelenik a kommunikációban, látszott az elején. Kopogtatott be úgy hallgató a tanszékre, hogy igazából nem is tudta, miért jön, csak ajánlották neki, hogy keressen minket. Hozzá kell tennem, a név is megtévesztő lehet, hiszen hátrányos helyzetűekkel foglalkozunk: a hallgatók tehát a sorsukban homogének, nem abban, hogy romák-e, vagy sem.

Nagyon sok nehéz sorsot ismertünk meg, és pszichológusként gyakran elgondolkodtatott, honnan gyűjtenek ennyi erőt a megküzdéshez ezek a fiatalok,

mert elképesztően nagy krízisekből jönnek.

 

Dr. Ludányi Ágnes Fotó: Balogh Tibor

 

– Miből áll a tevékenységük?

– A hallgatóknak vannak meghatározott feladataik, céljaik, ezek közül a legfontosabb, hogy diplomát szerezzenek. A Roma Szakkollégiumok elő is írnak tevékenységeket, társadalmi felelősségvállalást. A mi hallgatóink hátrányos helyzetű gyerekeket – jobb szó híján – mentorálnak. A pandémia alatt kijártak például a Szala városrészben élő gyerekeket korrepetálni. Így ők is megélik, hogy segítséggel felelősséget lehet vállalni fiatalokért, emellett modellként, példaként szolgáltak, hogy lám, ide is el lehet jutni. Volt olyan rendezvényünk, amikor gyerekeket hívtunk be az egyetemre, de a hallgatók önjáróként szerveznek olyan eseményeket, közönségtalálkozókat, amelyeken sikeres romákat mutatnak be. Volt itt sportoló, kutató, blogger, színész is. A cél, hogy a nem roma hallgatók is egyre több rendezvényen vegyenek részt. Persze nem mondom, hogy egy csapásra le lehet bontani az összes előítéletet, sztereotípiát, de kis lépéseket lehet tenni.

 

A Raoul Wallenberg-díj
A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, valamint az Emmi 2010-ben alapította a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet azóta évente adnak át a svéd diplomata letartóztatásának és elrablásának évfordulóján. Az elismerést olyan személyek és szervezetek kaphatják meg, akik a kisebbségi és többségi társadalom harmonikus együttélése érdekében végzett tevékenységük során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.
Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják.

 

– Hogyan éli meg a munkát?

– A pszichológus szakmámból adódik, hogy a munka során egyfajta robotüzemmódra vált az ember, s akkor a beszélgetés során nem számít, hogy valaki fóbiával küzd, vagy szegénységgel. Ha sírok vele, azzal nem segítek. Minden hallgató egyedi, s máshogy viseli például a társadalom felöl jövő megaláztatásokat. Van, aki azt mondja, fütyül rá, hogy az üzletben követi a biztonsági őr, mást naponta megvisel mindez. Akad, akinek a családtól való leválással van baja, hiszen vannak szülők, akik nehezen viselik, hogy már nem egy nyelvet beszélnek a gyermekükkel. A hátrányos helyzetet hazánkban rendelet definiálta, s ebben benne van, hogy a szülők iskolai végzettsége is rendkívül alacsony. Azaz azt, hogy a tudás érték, ezek a gyerekek jórészt nem otthonról hozzák. Fontos és hasznos közös munka Dr. Hadnagy Józseffel, aki, már csak végzettsége okán is rendszerszintű megközelítéseket hoz, én időnként leragadok egy-egy hallgatónál. Jól kiegészítjük egymást. Emellett fontos kiemelni, hogy minden hallgatónak van mentora a tanszéken, ezért mondom újra,

sok-sok ember munkája van ebben az elismerésben.

 

– Változtak a kitűzött célok az elmúlt tíz évben?

– A cél elvileg könnyen leírható: legyen minél több diplomás hátrányos helyzetű. Ha ezt nézzük, rendkívüli eredmény, hogy az elmúlt évek során 46-an szereztek Ba, vagy MA diplomát. Ugyanakkor úgy látom: nincs ez még kész, nem tudjuk leírni, hogy hogyan kell jól csinálni. Nem a hivatástudat mondatja velem, hogy tanulni kell, hanem tényleg így van. Sok dolgot még most sem tudok a romákról. Vannak szófordulatok, poénok, amin ők nevetnek, én nem, és fordítva.  Azt is mondhatnám, ma már nem a Roma Szakkollégium puszta megmaradása a cél, hanem például az, hogy erősebb kapcsolatunk legyen a középiskolákkal, ott ugyanis még van esély arra, hogy a felsőoktatásba jussanak a tanulók. A tanodákban látom, hogy a tehetséges roma, hátrányos helyzetű gyerekeket egy nagyon jól működő rendszer elviszi a kilencedik osztályig, de ott érezhető megtorpanás az eredményekben, tehát bőven van még teendőnk e téren is.



0
komment

Reflektor

Terék Anna: Halott nők (Lekötelezők 1.)
Milyen könyveket olvas egy magyarszakos hallgató az órákon kívül? Mely kötetekhez nyúl...
Online bálra hív a Hallgatói Önkormányzat
A járványügyi helyzethez alkalmazkodva idén online rendezi meg a gólya-, felezős-, és...
Az a baj, hogy azt hittük, van időnk
Ülök a szobámban és nagyot kortyolok a kávémból, miközben megnyitom az óra kéklő...