Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói portálja

2018. július 21. Dániel
BelTér

Nemzetközi társadalomtörténeti konferencia zajlott Egerben

paletta | 2015. március 30. 23:12:46 | Utolsó frissítés: 3 éve
Nemesi és polgári szerepek, reprezentáció és interpretáció címmel rendezett konferenciát az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézete és Doktori Iskolája 2015. március 25–26-án.

 

A tudományos tanácskozás programja, a Doktori Iskola kora újkori és 19. századi alprogramjához igazodva, társadalomtörténeti kérdésekre fókuszált. A két időszakhoz kapcsolódó előadásokat nem rendeztük párhuzamos szekciókba, ugyanis arra törekedtünk, hogy minél intenzívebb diskurzus alakuljon ki a kollégák és a doktoranduszok között. Arra akartunk rámutatni, hogy nemcsak az interdiszciplináris megközelítés lehet megtermékenyítő hatású egy-egy szakmai teljesítmény esetében, hanem a történeti korszakok közötti kapcsolatok is hasonló eredménnyel járhatnak. Különösen fontos ennek a szerepe a doktori képzésben résztvevő hallgatók esetében, hiszen a túlzott specializálódás is problémákhoz vezethet. A konferencia programját úgy állítottuk össze, hogy szekciónként 30-40 perc lehetőséget biztosítottunk a hozzászólásokra, mellyel a közönség élt is, így tette aktívvá a szakmai együttlétet - tájékoztatták a PalettaOnline.hu-t a konferencia szervezői.

 

 
Ollé János megnyitja a konferenciát - Fotó: Merényi Zita  

 

A konferenciát dr. Ollé János rektorhelyettes nyitotta meg. A két nap során 5 szekcióban zajlottak az előadások, a kora újkorhoz 12, a 19. századhoz 7 munka kapcsolódott. Beszámolónkban az előadásokat nem elhangzási sorrendben, hanem tematikai egységenként mutatjuk be.

 

 
Fotó: Merényi Zita  

 

A kora újkori előadások egy jelentős csoportja a nemesi, főnemesi szereplehetőségekre adott egy-egy jellemző példát. Dr. Horn Ildikó, ELTE tanszékvezetője az ún. „Factio Germanica”, az Erdélyi Fejedelemség elitjében megszerveződött „Habsburg párt” szerepének változását mutatta be, megvizsgálva ennek a folyamatosan változó főnemesi csoportnak az összetételét és a szerepeit.

 

 
Horn Ildikó - Fotó: Merényi Zita  

 

Dr. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem intézetigazgatója I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelemségének időszakában történt rangemelkedésekre hozott jellemző példákat, érzékeltetve, hogy a fejedelemség elitjét nem a magyar történelemben hagyományos címek, hanem az adományok formálták. Dr. Balogh Judit, az EKF oktatója pedig az Apafi kori székely elit főnemesi szerepfelfogásában bekövetkező változásokat elemezte, azt hangsúlyozva, hogy, mivel az Erdélyi Fejedelemség idején nem beszélhetünk sem arisztokráciáról, sem főnemesi reprezentációról, a 17. század végén ezt a Habsburg kormányzathoz kapcsolódó katolikus családok maguk igyekeztek megkonstruálni.

 

Dr. Bagi Zoltán, a Csongrád Megyei Levéltár főlevéltárosa a 15 éves háború időszakában a magyar hadszíntéren harcoló katonák karrierlehetőségeit vizsgálta. Dr. Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektorhelyettese a 17. század végi viszonyok között ismertette Ottlyk György katonai és politikai pályáját. Szintén ehhez az időszakhoz kapcsolódott dr. Tóth Hajnalka, a Szegedi Egyetem oktatója, aki Batthyány II. Ádám szerepvállalásainak segítségével szólt azokról a lehetőségekről, melyeket a 17. század végi törökellenes háborúk nyitottak meg a magyar főnemesség számára.

 

 
Bitskey István előadása - Fotó: Merényi Zita  

 

Külön csoportot alkottak a reprezentációhoz kapcsolódó referátumok. Dr. Bitskey István irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, Esterházy Pál nádor életrajzán keresztül boncolgatta azt a kérdést, hogy egy-egy ilyen életrajz milyen mértékben tartható propagandaműnek. Dr. Lengyel Tünde, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa a Thurzó család három tagjának temetését vizsgálta meg és mutatta be, hogy miként szolgálták ezek az események a viszonylag hirtelen felemelkedett família reprezentációs igényeit. Dr. Várkonyi Gábor, az ELTE oktatója az atyai intelmek és hatalmi reprezentáció kapcsolatát elemezve mutatat ki az európai hatalomkoncepció 17. század közepi megváltozását. Dr. Miskei Antal, az EKF oktatója pedig a Csepel-szigeten épült Savoyai kastély külső és belső architektúrájának művészettörténeti elemzését végezte el. Az előadás érzékletesen világított rá egy építkezés reprezentációs céljaira, hiszen egy olyan kastélyt elemzett, amelynek fő funkciója az építtető nagyságának és élete dicsőségének felmutatása volt.

 

Az előadások döntő többsége a nemességhez, azon belül is a politikai elit szűk csoportjához, a főnemességhez kapcsolódott. A polgárságról szólt azonban dr. Bessenyei József, az EKF egyetemi tanára, aki a török hódoltság kialakulásának kezdetén vizsgálta meg a városi polgárok karrierlehetőségeit. Dr. Kónya Annamária, az Eperjesi Egyetem oktatója pedig egy falusi evangélikus lelkész társadalmi és vagyoni helyzetét elemezve szólt az elithez képest periférikusnak tekinthető társadalmi csoportról, az egyházi értelmiségről.

 

A 19.századhoz és bizonyos szempontból a 20. század első feléhez 7 előadás kapcsolódott, melyek két szekcióban hangzottak el. A referátumokat két nagy csoportra lehet osztani. Az első körbe az identifikációs kérdéseket boncolgatók kerülhetnek. Dr. Gyáni Gábor, az MTA levelező tagja az akkulturációval, mint a polgárosodás egyik fontos elemével foglakozott. A zsidóság asszimilációs folyamatát vette vizsgálat alá, az egyének öndefiníciójára hozott visszaemlékezésekben szereplő példákat. Dr. Velkey Ferenc, a Debreceni Egyetem oktatója a Széchenyi–Kossuth kapcsolat egy fontos pontját, Kossuth kaszinótagságának Széchenyi általi megakadályozását járta körül korabeli és utókori szövegek segítségével. Külön ki kell emelni dr. Kicsák Lóránt hozzászólását, aki az ostrakismos és a hospitalitás, Kossuth-szöveghez kapcsolódó kulcsfogalmak értelmezéséhez adott új szempontokat. Dr. Kunt Gergely, a Miskolci Egyetem oktatója pedig egy ún. cselédnapló segítségével tett kísérletet egy nemesi származású női aktor, „atipikus” cseléd öndefiníciós problémáinak megértetésére. A társadalmi karrierlehetőségek átalakulását, a professzionalizáció folyamatának a nemességre gyakorolt hatását mutatat be előadásában dr. Dobszay Tamás, az ELTE docense. A megnyíló karrierek egy típusát ismerhették meg a hallgatók dr. Tóth Árpád (docens, Miskolci Egyetem) szavainak segítségével. Tóth az kisnemesi származású Fest Imre emlékiratát elemezte és a rendi státuszt állította szembe az egyén viselkedésszociológia helyzetével. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Egyetem egyetemi tanára pedig egy katolikus egyházi mozgalomnak – az absztinenciát támogató, a pálinkaivás ellen fellépő egyesületeknek – a szlovák nemzeti identitásra gyakorolt hatását vizsgálta.

 

 
Fotó: EKF Történelemtudományi Intézet hivatalos oldala  

 

A 19. századi programhoz tartozott, de önálló programpontot alkotott, a főiskolánkon működő OTKA Kutatócsoport (A dualizmus kori magyar országgyűlés tagjainak feltárása és társadalomtörténeti elemzése (K112429)) bemutatkozó alkalma. A kerekasztal beszélgetést dr. Cieger András az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa vezette. Dr. Pap József szólt a kutatási tervben vállalt célokról, dr. Pál Judit (intézetigazgató egyetemi tanár, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) pedig a kutatás nemzetközi párhuzamait ismertette. A kutatócsoport programjához kapcsolódott Ballabás Dániel (tudományos segédmunkatárs, EKF) előadása, aki a már folyó munka első eredményeiből állította össze referátumát. Ballabás az ország zászlósainak a dualizmus korában betöltött szerepével kapcsolatban vetett fel fontos kérdéseket.

 

A konferencia komoly szakmai eredményekkel járt. A résztvevők referátumainak írott verziójából önálló kötetet állítanak össze. Szándékaik szerint egy év múlva tovább folytatják a megkezdett munkát és Ország, nemzet, csoport, mint identitásképző tényező címmel hirdetnek meg tudományos konferenciát - tájékoztatták lapunkat a szervezők.

 

 
Fotó: Merényi Zita  

 

A konferencia az Komplex nemzetköziesítési programfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán, TÁMOP 4.1.2. D-12/1/KONV-2012-0002 azonosító jelű pályázat keretében valósult meg, ezúttal is köszönik a támogatást.

 



Témánál maradunk

Ossz, lájkolj és szólj be!

A szerk. ajánlja

Túrázz velünk: Szilvásváradon jártunk

Az egri hallgatók nagy szerencséje, hogy a környéken számos szép látnivaló akad, így a szabad hétvégékre érdemes időt szánni a kikapcsolódásra, túrázásra.

Felezőbál és hollywoodi hangulat

Nagy volt az érdeklődés az Eszterházy Károly Egyetem Felezőbálja iránt, amit a Líceum dísztermében szerveztek meg.

Emlékkiállítás és műhelyfoglalkozás

Szabó Magda Emlékkiállítás nyílt az egyetem Tittel Pál Könyvtárában kedden. Kun Zsuzsanna szaktájékoztató elárulta: könyvtáruk a Szabó Magda emlékév tiszteletére elhatározta, hogy bemutatja azt a vándorkiállítást, amit Debrecen város és a Móra Kiadó közös

Hátrányból előnyt: workshop konferencia az egyetemen

Hátrányból előnyt – ezt a címet viselte az Egri Roma Szakkollégium hétfői eseménye. A workshop konferencián több mint százhúsz Tanodába járó diák vett részt. A cél az volt, hogy motivációt jelentő élményhez jussanak, s megismerjék kicsit a felsőoktatást.

Választ kaphattak kérdéseikre a hallgatók

Hallgatói, rektori fórumot tartottak tegnap a Leányka úti C* épületben. A fő kérdések közé tartozott a hallgatói ügyfélfogadási idő bővítése, a tantárgyak ütközése és bizonyos egyetemi épületek állapota.

0
komment

Reflektor

Újra munkában a kézis lányok
Tíz érkező játékost jelentettek be kedd reggel az Eszterházy KESC első osztályba jutott...
NB I: Jövünk!
Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora bejelentette, a felnőtt csapat...
Megannyi újdonság az idei Érsekkerti Nyári Játékokon
Idén július 14-én az Anconai szerelmesek zenés komédiával nyitják meg a 8. Egri Érsekkerti...