Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói portálja

2018. október 21. Orsolya
KülTér

Hogyan került Kő Böske az Érsekkertbe?

Juhász Henrietta | 2014. március 18. 00:14:58 | Utolsó frissítés: 4 éve
Ha eddig még nem tettük volna meg, ideje körülnéznünk Eger városában és környékén, számos különlegességet ringat itt a föld. Hívogatnak minket a védett juharfák, és Kő Böske várja az Érsekkertben a hajnalban hazafelé kószáló beszélgetőtársait.

 

Az Egri Zöld Kör előadássorozatának újabb állomása ez alkalommal nem a fényszennyezésre hívta fel a figyelmünket, mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, hanem Eger helyi jelentőségű védett természeti értékeire. Az előadók a napokban ezúttal Novák Richárd és Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület tagjai voltak.

 

 
Havasi Norbert és Novák Richárd. Fotó: Berán Dániel  

 

Kincseink láthatatlanul körbevesznek minket

 

Magyarország 10 nemzeti parkkal, 9 tájvédelmi körzettel és 14 természetvédelmi területtel büszkélkedhet. Egerhez legközelebb a Bükki Nemzeti Park található, amely 1977. január 1-től óvja különleges természeti értékeinket. Ám a parkon túl, Heves megye 30 településén a védett növények 42 százaléka található. Elsétálunk mellettük reggelente, vagy épp a munkahelyünk kertjét díszítik, csak észre kell vennünk az ezeket a jelző táblákat. Mint megtudtuk, a védetté nyilvánított növények háromnegyede Egerben, a belvárosban „bujkál”. De vajon tudjuk-e, hogy kik ők pontosan? A városban 15 helyszínen 40 fa várja, hogy megcsodálja őket a „nagyközönség”.

 

Vadasparkból díszkert

 

A 13. században az egri érsekség saját kertjeként, pontosabban vadasparkjaként gondozta a mai Érsekkertet. 1730-ban Erdődy Gábor Antal, majd Barkóczy Ferenc püspök megbízásából Hanzel Hugó tervezésével egy gyönyörű kertet alkotott meg, amit később fallal vettek körül. Az elkészült falak és az Eger-patak az akkori áradáskor nem várt problémákat okoztak, két méter magasságú vízoszlopok törtek fel. A parkot 1919-ben nyitották meg a város polgárai számára. 1960-ban azonban a kert állapota jelentősen leromlott, így annak 68 százalékát rekonstruálni kellett. Megszűnt a mai Hotel Eger területén található sziklakert, vész pusztította a kert szilfáit. 1973-ban került az Érsekkertbe a tavi híd két kőpadjával, amely ma a legmegfelelőbb hely – feltéve, hogy nem félünk a békáktól – ha egy kis esti koncertre vágyunk. Az 1769-ben épült jezsuita kapu eredetileg egy szőlőskertet díszített, majd 1971-ben került jelenlegi helyére, az Érsekkertbe. A parkot két irányból egy-egy kapun át közelíthetjük meg. Az északi kapu 1768-ban, a nyugati kapu 1794-ben készült.

 

 
Számos kincset rejt az egri Érsekkert. Fotó: Bodnár Enikő  

 

 

Fedezzük fel védett fajainkat, irány a belváros!

 

Az Eger-patak mentén sétálva, sokunk fantáziáját megmozgatta már, hogy vajon mióta ücsöröghet ott oly komor tekintettel a „Kő Böske” néven elhíresült hölgyemény. Eredeti helye, mint megtudtuk, a színház előtt volt, ám miután feladta a szakmát, nyugdíjas éveit az Érsekkert füvén pihenve tölti. Csak néhány fajt említve a kert fái közül: van itt vadgesztenye, hárs, fűz, a juhar integet öt „ujjú” leveleivel, de akár az óriásplatánt is keblünkre ölelhetjük. Éjfélkor már javában énekelnek itt a rigók, elsuhanhat fejünk fölött pár denevér vagy macskabagoly. Védetté nyilvánított fa azonban még számos helyen található a városban, mint az Érseki palota kertjében, az Agria Park, a Markhot Ferenc Kórház, vagy például a Sancta Maria Kollégium udvarán. Még annak idején Gárdonyi Géza is gondoskodott arról, hogy ne csak házát, hanem annak kertjét is megcsodálhassák majd az utódok, az írás mellett szívesen és lelkesen gondozta kertjét is. Ha pedig úgy döntenénk, kintebb merészkedünk a városból, hogy tágítsuk látókörünket, az Eged hegy vonulatai számos növényfajt, mint például a kökörcsint, nőszirmot, nagyezerjófűt, cserszömörcét ringat lejtőin.

 

Közösségteremtés és tudatos nevelés

 

Előadásuk zárásaként a két fiatal természetvédő arról mesélt, mi mindenért is kell, hogy fontosak legyenek számunkra ezek a természeti értékek. A természetvédelem mellett meghatározó tényező lehet akár az ökoturizmus, a közösségteremtés és nem utolsó sorban a fiatal generáció tudatos nevelése. A Kaptárkő Egyesület következő alkalommal a kaptárkövek rejtélyeit tárja fel.



Témánál maradunk

Ossz, lájkolj és szólj be!

A szerk. ajánlja

Túrázz velünk: Szilvásváradon jártunk

Az egri hallgatók nagy szerencséje, hogy a környéken számos szép látnivaló akad, így a szabad hétvégékre érdemes időt szánni a kikapcsolódásra, túrázásra.

Felezőbál és hollywoodi hangulat

Nagy volt az érdeklődés az Eszterházy Károly Egyetem Felezőbálja iránt, amit a Líceum dísztermében szerveztek meg.

Emlékkiállítás és műhelyfoglalkozás

Szabó Magda Emlékkiállítás nyílt az egyetem Tittel Pál Könyvtárában kedden. Kun Zsuzsanna szaktájékoztató elárulta: könyvtáruk a Szabó Magda emlékév tiszteletére elhatározta, hogy bemutatja azt a vándorkiállítást, amit Debrecen város és a Móra Kiadó közös

Hátrányból előnyt: workshop konferencia az egyetemen

Hátrányból előnyt – ezt a címet viselte az Egri Roma Szakkollégium hétfői eseménye. A workshop konferencián több mint százhúsz Tanodába járó diák vett részt. A cél az volt, hogy motivációt jelentő élményhez jussanak, s megismerjék kicsit a felsőoktatást.

Választ kaphattak kérdéseikre a hallgatók

Hallgatói, rektori fórumot tartottak tegnap a Leányka úti C* épületben. A fő kérdések közé tartozott a hallgatói ügyfélfogadási idő bővítése, a tantárgyak ütközése és bizonyos egyetemi épületek állapota.

0
komment

Reflektor

Keresztféléves felvételi
Elindult a 2019-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás.
Javítottak pólósaink
Női kézilabdacsapatunk viszont továbbra sem tudott pontot szerezni az élvonalban.
Egyetemi napok a Libriben
Az egyetem oktatóit, dolgozóit és hallgatóit is kedvezményekkel várják az egri könyvesboltban.