Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói portálja

2021. augusztus 05. Krisztina
Kutatás

Moháktól magokig: kincsek az egyetem Herbáriumából és Botanikus kertjéből

Berán-Juhász Henrietta | 2021. február 10. 09:53:31 | Utolsó frissítés: 6 hónapja
Mi az a magcsere? Milyen kincseket rejt az Eszterházy Károly Egyetem herbáriuma? Milyen növényvédelmi munkákat végeznek botanikus kertünkben? Dr. Sass-Gyarmati Andrea és Dr. Jana Táborská beavatott minket munkájuk rejtelmeibe.

 

Az Eszterházy Károly Egyetem Leányka úti D épületében már belépésünkkor csodaszép növények jelzik a folyosókon, hogy jó úton járunk. Pénzesné dr. Kónya Erika, a Botanikus kert vezetője, tanszékvezető fogad minket, s bemutatja kollégáit, akik tovább kalauzolnak a Herbárium és a Botanikus kert rejtelmeiben. Egyikük Dr. Sass-Gyarmati Andrea, az Eszterházy Károly Egyetem Herbáriumának kurátora. A Herbárium termeibe érve mesélni kezd annak múltjáról, megtudhatjuk, hogy a Herbárium a Növénytani és Növényélettani Tanszékhez tartozik, s 1961-ben alapította Pócs Tamás professzor. A professzor számos expedíción vett részt az évek során és gyűjtött, az azóta is egyre gyarapodó, értékes gyűjteményt pedig a tanszéken őrzik.

 

 

– Családok, majd nemzetségek és fajok szerint rendezzük őket kapszulákba, melyek speciálisan hajtogatott papírlapok – ezekben találhatóak a mohapéldányok. Fontos, hogy a kapszulákon szereplő adatok pontosak legyenek. A biológia alapszakon tanuló hallgatók is segítenek az anyagok beosztásában szakmai gyakorlatuk részeként – osztja meg velünk Andrea. A tudományos munkatárs úgy fogalmaz: a herbáriumot leginkább egy könyvtárhoz tudná hasonlítani, és ezt mi magunk is láthatjuk a precízen kategorizált és rendezett polcokon. Andrea elárulja: világszerte mintegy hatvan herbáriummal állnak napi kapcsolatban.

 

 

– A megkereséseket követően a kért anyagokat kiválogatjuk és elküldjük számukra kutatásukhoz, melyek eredményei cikkekben, publikációkban jelennek meg. Számos kutatásba kapcsolódtunk be mi is: az egyik, amit megemlítenék a chicago-i Field Múzeummal való kapcsolat, velük 2011-ben a Fidzsi-szigeteki mohaflórát kutattuk, valamint a világ májmoha listáját állítottuk össze, mely egy 850 oldalas munka 43 szerzővel. Másik futó projektünk a párizsi természettudományi múzeummal a madagaszkári mohaflóra kutatásunk. 2018-ban vehettem részt Madagaszkárban az Antananarivo Egyetemen végzett kutatásokban, ahol elősegítettük a hallgatók képzését is – meséli eredményeiket Andrea.

 

 

Ezt követően Dr. Jana Táborská botanikus veszi át a szót, s irodájába sétálva bemutatja, milyen munkákat végeznek a Botanikus kertben. Mint mondja, a kertet 1967-ben alapították, öt évvel ezelőtt pedig teljes egészében megújult.

 

– Kertünk körülbelül egy hektárnyi területen található az Almagyar-domb tetején: hozzávetőleg ötszáz lágyszárú és száztíz-százhúsz fásszárú növény található benne, ami kiskert lévén igen szép gyűjteménynek tekinthető – hangsúlyozza a botanikus. Feladataikról szólva kifejti: legfontosabb dolguk, mint minden botanikus kertnek a növénymegőrzés- és védelem, valamint egyetemi kert lévén az oktatás.

 

 

A növénymegőrzés egyik módja az „in situ”, mely latin kifejezés azt jelenti, hogy a növényeket a természetes környezetében őrzik – ez, mint Jana Táborská mondja, főképp a nemzeti parkok feladata. Az „ex situ” növénymegőrzés viszont minden botanikus kert feladata, ez a latin kifejezés azt jelenti, hogy a növényt az eredeti élőhelyen kívül védik, s azok állandó megfigyelés alatt állnak.

 

 

– Ezeket a növényeket mi gondozzuk, szaporítjuk és igyekszünk fenntartani a fajokat, valamint a gyűjteményt bővíteni. A bővítés egyik módja, hogy a természetből gyűjtjük a növényt vagy megvesszük a magokat a boltban, de ezek a módszerek nálunk nem gyakoriak. Ritkán, de előfordul, hogy az arborétumoktól és botanikus kertektől kapunk növényeket. A gyűjtés leggyakoribb módja a magcsere – árulja el a botanikus.

 

 

De mit is jelent pontosan a magcsere? Dr. Jana Táborská ennek folyamatát is megosztja velünk. A botanikus kertek az év elején összeállítják a maglistáikat, majd ezeket megosztják a botanikus kertekkel, akik választhatnak a felsorolt növények közül. Egyetemünk botanikus kertjének is van maglistája, az úgy nevezett Index Seminumban az érdeklődők megismerhetik a kertet, az éghajlati adatokat, a magcsere szabályzatot és természetesen családok szerint a maglistát.

 

– Idén több mint négyszáz magtételt gyűjtöttünk, nagyobb részét a botanikus kertből. Magcsere programból körülbelül hatvan tétel érkezett, más élőhelyről pedig hozzávetőleg nyolcvan magot szedtünk. Külföldről is kapunk magokat, általában európai országokból: Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Romániából, Olaszországból, de kaptunk már magukat Argentínából és Kamerunból is – sorolja a botanikus. Asztalán terítve vannak a magok, melyek várják, hogy csodálatos Botanikus kertünkben életre kelhessenek.

 

 

Annak reményében búcsúzunk, hogy legközelebb a kertben találkozunk, s talán már láthatjuk is, milyen csodák nőttek azokból, melyeket januárban még csak magokként emlegettünk…

 

 

 

Fotók: Balogh Tibor



0
komment

Reflektor

Így telt a Kihívók hétvégéje Egerben
Az Exatlon Hungary 3.évadának Kihívói egri csapattársukat látogatták meg, az Eszterházy...
Még a patakban is angolul tanultak
Hét nyári tábort szervez idén egyetemünk, elsőként az angolul tanulni vágyókat várta az intézmény.
Arany minősítéssel ismerték el hallgatónkat
Hallgatónk, Petrovics Adrienn a X. Országos Népek Tánca-Népek Zenéje döntőjében...