Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói portálja

2018. május 22. Júlia
LTér

Eszterházy Károly kora – V. rész

Lakatos Ádám Tibor | 2016. május 01. 09:38:48 | Utolsó frissítés: 2 éve
A farsangnál hagytuk abba a történetet, most pedig következzék a Húsvét, ugyanis idén korán, március 28-án volt húsvéthétfő.

 

Vegyük szemügyre, hogy mit jelent nekünk a húsvét: húsvéti sonka, pacsuli szag, és a rokonság kínszenvedésekkel teli végiglátogatása, ahol a „Na, milyen verset tanultál?”válaszért cserébe egy kis zsebpénzre tehetünk szert. A lányok még grátiszba moshatnak hajat 2-4 alkalommal, hogy a kék alapon piros betűs minőségű terméket – amely erős illatanyaggal ellensúlyozza más hiányosságait – eltüntethessék szaglószervük közeléből. Nekünk még ez volt, mostanában azonban inkább kirándulnak a családok, az öreg rokonok meg hervadoznak. Valahol a „megértem” és a „milyen szomorú között” vacillálok. Most akkor viszont nézzük meg, mi is volt a húsvét, amikor a rokonok még közelibbek voltak, és a családi összetartás „gazdasági érdek” mellett még jó mókának is számított.

 

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, egyházi és családi ünnep egyaránt. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgóünnepek közé tartoznak. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Vessük is magunkat bele:

 

Barkaszentelés és kiszehajtás

 

 

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napját ünneppé emelte az egyház. A húsvét előtti vasárnapon, azaz virágvasárnap már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek. Azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, azt a tavasszal korán bimbózó ágak helyettesítették, nálunk például a barka.  Ezért a szertartást  barkaszentelésnek is nevezik. A szentelt barkához számtalan hiedelem fűződött, a hívők maguk vitték a templomba a barkát. Az ország nagyobb részében általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába. Egercsehiben például az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor dörgött az ég, bedobták a tűzbe, és elégették. Hontban, Nógrádban az eresz alá rakták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől. A szobába nem vitték be, nehogy sok légy, rovar legyen a házban és a tojások „befulladjanak”. Néhol a rokonok, jó barátok sírjára is tűztek egy-egy barkaágat. 

 

Több helyen ezen a napon volt szokásban a kiszehajtás. A lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végigvitték a falun, aztán levetkőztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették.  A szalmabábut kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő elnevezéssel illették. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette.

 

Nagyhét

 

Ezután következett a nagyhét. A nagyhéten belül a húsvéti Szent Háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, nagypénteken feszítik keresztre Jézust, a nagyszombat pedig a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van.

 

Húsvétvasárnap a feltámadás napja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. Emellett ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat.

 

 

Húsvéthétfőa locsolkodás napja. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Az öntözésért cserébe a lányok pirost tojást adtak a legényeknek. Ez a szín egyrészt a szerelmet, az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Jézus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imádkozó nő kosarában található tojásokat.

 

DE HOGY KERÜLT A NYÚL A KÉPBE?!?!!?

 

Nos, a húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható, feltehetőleg Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint ugyanis a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Egyszerű tévedésre kell gyanakodnunk: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése a Hase, azaz nyúl. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete tehát német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta.

 

De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

 

FOTÓ: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár



Témánál maradunk

Ossz, lájkolj és szólj be!

A szerk. ajánlja

Túrázz velünk: Szilvásváradon jártunk

Az egri hallgatók nagy szerencséje, hogy a környéken számos szép látnivaló akad, így a szabad hétvégékre érdemes időt szánni a kikapcsolódásra, túrázásra.

Felezőbál és hollywoodi hangulat

Nagy volt az érdeklődés az Eszterházy Károly Egyetem Felezőbálja iránt, amit a Líceum dísztermében szerveztek meg.

Emlékkiállítás és műhelyfoglalkozás

Szabó Magda Emlékkiállítás nyílt az egyetem Tittel Pál Könyvtárában kedden. Kun Zsuzsanna szaktájékoztató elárulta: könyvtáruk a Szabó Magda emlékév tiszteletére elhatározta, hogy bemutatja azt a vándorkiállítást, amit Debrecen város és a Móra Kiadó közös

Hátrányból előnyt: workshop konferencia az egyetemen

Hátrányból előnyt – ezt a címet viselte az Egri Roma Szakkollégium hétfői eseménye. A workshop konferencián több mint százhúsz Tanodába járó diák vett részt. A cél az volt, hogy motivációt jelentő élményhez jussanak, s megismerjék kicsit a felsőoktatást.

Választ kaphattak kérdéseikre a hallgatók

Hallgatói, rektori fórumot tartottak tegnap a Leányka úti C* épületben. A fő kérdések közé tartozott a hallgatói ügyfélfogadási idő bővítése, a tantárgyak ütközése és bizonyos egyetemi épületek állapota.

0
komment

Reflektor

Újra az Old Frogé a trón
Visszavágott őszi finálébeli vereségéért a tavaly tavaszi bajnok a XIV. Angol Kupa első...
Olasz Filmhét az Urániában
A városnak évek óta tartó, s szoros a kapcsolata a Budapesti Olasz Kultúrintézettel, s ennek...
Napi menü a Leányka Bisztróban
Finom ételekkel, mindennap friss menükínálattal és szeretettel vár mindenkit a Leányka Bisztró!