Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói portálja

2017. november 23. Kelemen
LTér

Eszterházy Károly kora – V. rész

Lakatos Ádám Tibor | 2016. május 01. 09:38:48 | Utolsó frissítés: 1 éve
A farsangnál hagytuk abba a történetet, most pedig következzék a Húsvét, ugyanis idén korán, március 28-án volt húsvéthétfő.

 

Vegyük szemügyre, hogy mit jelent nekünk a húsvét: húsvéti sonka, pacsuli szag, és a rokonság kínszenvedésekkel teli végiglátogatása, ahol a „Na, milyen verset tanultál?”válaszért cserébe egy kis zsebpénzre tehetünk szert. A lányok még grátiszba moshatnak hajat 2-4 alkalommal, hogy a kék alapon piros betűs minőségű terméket – amely erős illatanyaggal ellensúlyozza más hiányosságait – eltüntethessék szaglószervük közeléből. Nekünk még ez volt, mostanában azonban inkább kirándulnak a családok, az öreg rokonok meg hervadoznak. Valahol a „megértem” és a „milyen szomorú között” vacillálok. Most akkor viszont nézzük meg, mi is volt a húsvét, amikor a rokonok még közelibbek voltak, és a családi összetartás „gazdasági érdek” mellett még jó mókának is számított.

 

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, egyházi és családi ünnep egyaránt. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgóünnepek közé tartoznak. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Vessük is magunkat bele:

 

Barkaszentelés és kiszehajtás

 

 

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napját ünneppé emelte az egyház. A húsvét előtti vasárnapon, azaz virágvasárnap már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek. Azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, azt a tavasszal korán bimbózó ágak helyettesítették, nálunk például a barka.  Ezért a szertartást  barkaszentelésnek is nevezik. A szentelt barkához számtalan hiedelem fűződött, a hívők maguk vitték a templomba a barkát. Az ország nagyobb részében általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába. Egercsehiben például az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor dörgött az ég, bedobták a tűzbe, és elégették. Hontban, Nógrádban az eresz alá rakták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől. A szobába nem vitték be, nehogy sok légy, rovar legyen a házban és a tojások „befulladjanak”. Néhol a rokonok, jó barátok sírjára is tűztek egy-egy barkaágat. 

 

Több helyen ezen a napon volt szokásban a kiszehajtás. A lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végigvitték a falun, aztán levetkőztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették.  A szalmabábut kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő elnevezéssel illették. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette.

 

Nagyhét

 

Ezután következett a nagyhét. A nagyhéten belül a húsvéti Szent Háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, nagypénteken feszítik keresztre Jézust, a nagyszombat pedig a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van.

 

Húsvétvasárnap a feltámadás napja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. Emellett ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat.

 

 

Húsvéthétfőa locsolkodás napja. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Az öntözésért cserébe a lányok pirost tojást adtak a legényeknek. Ez a szín egyrészt a szerelmet, az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Jézus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imádkozó nő kosarában található tojásokat.

 

DE HOGY KERÜLT A NYÚL A KÉPBE?!?!!?

 

Nos, a húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható, feltehetőleg Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint ugyanis a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Egyszerű tévedésre kell gyanakodnunk: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése a Hase, azaz nyúl. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete tehát német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta.

 

De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

 

FOTÓ: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár



Témánál maradunk

Ossz, lájkolj és szólj be!

A szerk. ajánlja

Saját Egyetemi indulónk lesz!

A The Hangover Band hatalmas meglepetéssel készül! A nagy sikerű Egergyanús című számuk után, most nekünk, a hallgatóknak is kedveskednek.

Megvan az új EHÖK elnök!

Tisztújító küldöttgyűlés keretein belül megválasztották az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökét. Az elnök bemutatta javasolt referenseit, akikről szintén szavaztak a jelenlévő tagok.

5 új, ingyenes kurzus a Virtuális Egyetemen

Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatóinak kreditértékű kurzusokat is kínálunk, amelyek egyenértékűek a jelenléti kurzusokkal.

Elegánsan ősszel is!

Bikfalvy Evelyn | 2016. október 07. 10:55:12 | Utolsó frissítés: 10 napja Vége a nyárnak és azt hihetnénk, hogy leáldozott a mini ruha és mini szoknya és jöhet vissza a farmernadrág, azonban ősszel is lehet mindenki elegáns. Sőt!

Ízek nemzetközi éjszakája

Ismét tanúi lehettünk a nemzeti konyhák csodáinak a szerda esti Global Cooking Night keretein belül. Nem is csoda, hogy az esemény a nemzetközi hallgatóink egyik kedvenc programjává nőtte ki magát az évek során.

0
komment

Reflektor

Hogyan csinálj pénzt a tudásodból? November 30-án megtudhatod!
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2017. november 30-án délután fél kettőtől...
Száz százalékos hétvége!
Három csapatunkért szoríthattunk az elmúlt napokban, de nem hiába, mindenki győztesen zárta...
Három nyerhető meccs
Szombaton kettő, vasárnap egy hazai bajnoki mérkőzésen szoríthatunk az egyetem csapatainak.