Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói portálja

2021. szeptember 18. Diána
Oktatás

Tanítani, vagy nem tanítani? - Ez itt a kérdés

Kis Dalma Róza | 2021. augusztus 31. 10:51:22 | Utolsó frissítés: 17 napja
Minden egyetemistának van egy álma. Befejezni a képzést, lediplomázni, elhelyezkedni vagy továbbtanulni, esetleg egy új szakba belekezdeni. Családot alapítani, a keményen megdolgozott fizetésből kialakítani egy életet és élvezni a gyümölcsét annak, amiért tanult. De mi történik, ha hat év után, diplomával a kézben megtorpanunk?

 

Egyetemünkön jelenleg 20 tanári szak működik 80 szakpárral, mely a tudományterületek minden szegmensét lefedik. Legyen elhivatottsága a friss hallgatónak a történelem, matematika, földrajz, magyar vagy akár etika tanítása iránt, az egyetemünk tárt karokkal várja. A tanárképzés országszerte osztatlan rendszerben működik, így a jelentkező hallgatók előtt 10-12 félév tanulás áll, attól függően, hogy általános vagy középiskolai tanárok szeretnének lenni. Ennyi idő alatt azonban sok minden megváltozhat egy ember életében: akár a jövőképe vagy egy ország oktatási rendszere is.

 

Egyre több helyről hallhatjuk, hogy tanárhiány van az országban, és sok frissen végzett pedagógus nem lép pályára diploma után. Hogy ennek mi lehet az oka, azt sokan boncolgatják, így mi is megkérdeztünk négy eszterházys tanárszakost, hogy elmondják, ők hogyan látják a tanári pálya helyzetét és vajon mi az oka a sokat hivatkozott lemorzsolódásnak, pályaelhagyásnak.

 

Mata Zsófia az első évét fejezte be idén az egyetemen magyartanár-etikatanár szakpáron. Mint minden gólya, ő is elhivatott az általa választott pálya iránt, és céltudatosan halad a végzettséget bizonyító okirat felé.
Számomra már általános iskola felső tagozatában egyértelművé vált, hogy tanítani szeretnék. Onnantól mindig ez lebegett a szemem előtt. Elsősorban középiskolában szeretnék elhelyezkedni. A lényeg, hogy egy motiváló közösségben lehessek, ahol a diákokkal minden együtt töltött idő hasznosan és szeretetben telik. Bár még igen rövid időt töltöttem el az egyetem falai között úgy gondolom, hogy

mindenképp szeretnék tanítani diploma után.

Szerintem, aki igazán céltudatosan vág bele ebbe a pályába, ért a gyerekek nyelvén és nem hagyja, hogy bármi eltántorítsa, az tanítani fog. Az ekkora mértékű tanárhiány pedig, ami jelenleg van az országban, szerintem még inkább azért kiált, hogy aki potenciált lát ebben, elég kitartó, elszánt és igazi hivatásként tekint a tanárságra, az semmiképp ne adja fel, akármilyen hosszúnak tűnik is az út először – mondta el Zsófia, aki nagyon hasznosnak véli a tanárképzésen tanultakat és úgy gondolja szorgalomra és kitartásra nevel a képzés hossza.

 


Ha azonban minden elsőéves ilyen lelkesen kezd bele a tanári tanulmányokba, és évről évre vannak fiatalok, akik a tanári pályát választják, akkor feltehető a kérdés, hogy mi történik az 5-6 év tanulmány alatt, ami (az Oktatási Hivatal adatai alapján) 25 százalékos lemorzsolódást okoz? Kérdésünkre Jusztin Regina, ötödéves hallgató felelt. Regi szeptemberben kezdi meg összefüggő tanítási gyakorlatát Egerben így már maga mögött tudhatja a képzés nagyrészét.

 

 


– A legnagyobb motivációs löketem arra, hogy magyartanárnak jelentkezzek az irodalom iránti határtalan szerelem volt, mely azóta is töretlenül tart. Biztos voltam benne, hogy szeretném tovább képezni magam ezen a területen, így kézenfekvő volt ez a szak. A tanárkodás, mint olyan is nagyon érdekelt, mert pedagógiát is szívesen tanultam volna és

már kisgyerekként is tanárosat játszottam a plüsseimnek.

A tanulmányaim alatt azonban többször is volt, hogy azt éreztem hiba volt ezt a szakot választanom. Sőt, olyan is volt, hogy kedvem lett volna hagyni az egészet, megfutamodni, mert annyira kilátástalan volt az adott helyzet, hogy nem éreztem úgy, erre nekem szükségem lenne. Aztán mindig megálltam egy kicsit, esetleg tartottam egy „tanulási detoxot”, átgondoltam miért jöttem erre a pályára és mindig felszívtam magam. Sokat jelentett a támogató családi légkör, akik végig hittek bennem, mígnem én is elhittem, hogy képes vagyok rá. Többek között a pedagógusok társadalmi megítélése az, ami eltántorított. A pandémia alatt ez még jobban az előtérbe került. Különböző internetes platformokon olvastam lépten-nyomon, ahogy több ember is véleményezte, sérelmezte, hogy a pedagógusok otthon vannak, szerintük nem csinálnak semmit, csak várják a fizetésüket. Mélységesen felháborít és elszomorít, amikor ilyen megnyilvánulásokat látok, hiszen egy laikus nem lát bele a helyzetünkbe. Ezek erősen eltántorítanak a pályától, a szerény fizetést már meg sem említem… – emelte ki Regina.

 

Regina nem csak a megélhetést, de az önálló élet elkezdését és az előrelépést is nehéznek látja a nettó 145 ezer forint körüli kezdőfizetéssel, mely az életpályamodell bevezetése óta a kezdő pedagógus számára két évig fix összeg, az első minősítő vizsgáig. Fizetésemeléssel csak utána számolhatnak a tanárok. – Sajnos ebből az összegből alig lehet megélni, de főleg nem előre lépni. Ha a tanári pályán akarunk maradni, akkor biztosan kell valami más bevételi forrás is, például kisebb vállalkozás vagy másodállás, ami több jövedelmet biztosít. A fiatalok szeretnének házat, autót, családot teremteni, de ehhez pénzre van szükség – mondta el Regina, aki maga is több mindenben gondolkodik a tanítás mellett. – Több ötlet, lehetőség megfordult már a fejemben, hogy diploma után merre fog haladni az életem. A tanítás is egy opció, nem vetem el ennek a lehetőségét sem, de nyitott vagyok más terület felé is.

A szeptembertől esedékes külső tanítási gyakorlat valószínűleg segít majd a döntésben,

a fő szempont az lesz a mérlegelés során, hogy mennyire érzem önazonosnak magam a tanári szerepben – mondta.


Mata Zsófia és Jusztin Regina után egy olyan hallgatóval beszélgettünk, aki már valóban a saját bőrén tapasztalja meg a pályakezdés nehézségeit tanárként. Sándor-Laczkó Vivien, egyetemünk legutóbbi Miss Eszterházy-ja történelem és etikatanári végzettséggel 2020 tavasza óta keresi jövendőbeli munkahelyét Eger és környékén, ám szakmai felkészültsége, gyakorlata és hivatástudata ellenére akadályokba ütközik.

 


– Még javában az összefüggő tanítási gyakorlatom elején jártam, amikor elkezdtem munkahelyet keresni, de azóta sem sikerült elhelyezkednem. Ennek már egy éve. Két pedagógus álláskeresésre épülő csoportban is benne vagyok közösségi oldalon és azt látom, hogy

vannak bizonyos szakok, mint a reál tárgyak, amiért vért izzadva küzdenek az iskolák,

de egyébként csak az ország bizonyos részein figyelhető meg tömeges tanárhiány. Eger és környéke nem ilyen, főleg történelem és etika szakkal. Frissen végzett Klebelsberg Ösztöndíjas hallgatóként abban bíztam naivan, hogy a központ segítségével sikerül majd hamarabb munkát találnom. Ajánlottak több helyet, de 100 kilométerekre a lakhelyemtől, ám

a költözést sem a családi körülményeim, sem az anyagi helyzetem nem tette lehetővé.

Jelenleg ott tartok, hogy ha nem sikerül elhelyezkednem nyár közepéig egy Klebelsberg által fenntartott iskolában, akkor a többmilliós ösztöndíjat vissza kell fizetnem. – mesélt az elhelyezkedési nehézségekről Vivi. - Nem véletlenül mentem tanárszakra, az elhivatottság motivált. Kicsi a pénz, de én mindenképpen tanítani szeretnék. Viszont jelenleg úgy néz ki, hogy ez nem fog sikerülni, ugyanis nincs hely számomra a környék iskoláiban, így kénytelen leszek elhagyni a pályát.


Sándor-Laczkó Vivien azt tanácsolja minden tanárszakosnak, hogy akkor válasszák ezt a pályát, ha megfelelő empátiával és segítőkészséggel rendelkeznek, illetve megfelelően tudják nem csak a szakórai feladatokat ellátni, hanem a tanulókkal és tanárokkal felmerülő problémákat is meg tudják oldani. Hozzátette: ne kizárólag a minél több pénzszerzés motiválja őket, hanem a diákok mosolya.


Van azonban más példa is előttünk, hiszen a szintén friss diplomás, történelem-földrajz szakos Simonyi Sándor már megtalálta jövendőbeli munkahelyét, ahol rá nem csak mint tanárra, de osztályfőnökre is számítanak augusztustól.


Már kiskoromban eldöntöttem, hogy pedagógus szeretnék lenni.

– Az általános iskolában, fordított napokon lehetőséget adtak nekünk, hogy taníthassunk, amely lehetőséggel minden évben éltem. Saját osztályban, illetve a felsőtagozatban is tartottam történelem órákat ezen a napon: szerettem a pedagógus szerepet már akkor is – mesélte Sanyi, aki a tanári szerep fő feladatának a diákok motiválását és tehetséggondozását tartja. Bár Sanyi tisztában van a pedagóguspálya nehézségeivel, céltudatosan állt hozzá a munkahelykereséshez melynek meg is lett a gyümölcse: szeptembertől Újbudán találkozhatunk vele egy alternatív iskola pedagógusaként.

 

 

– Olvasható számos cikkben, hogy Magyarországon tanárhiány van. Ez igaz, főként különböző szakokból (pl.: matematika, fizika, kémia), illetve különböző csomópontokban az országban. Ha azonban Eger és környékén szerettem volna elhelyezkedni akkor az én szakommal lehetetlen lett volna. Számos csoporttársam járt így, akik nem találták meg munkahelyüket Heves megyében, Eger és környékén. Ha már valakit az élete egy-egy településhez köt, akkor úgy gondolom nehéz megtalálnia leendő iskoláját. Én szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis célkitűzésem volt, hogy Budapesten szeretnék elhelyezkedni. Mivel tudatos volt, hogy magániskolában vagy egyházi iskolában szeretnék a jövőben dolgozni, így a Klebelsberg ösztöndíjat sem igényeltem, és nem volt ami röghöz kössön. Elkészítettünk ismerősömmel egy plakátot, és feltöltöttem a Facebook Pedagógus álláskeresők csoportjába. Ez annyira figyelemfelkeltő volt, hogy

a legelső megkeresésem pont az az iskola volt, ahol előreláthatólag szeptemberben elkezdem mentori (osztályfőnöki) és pedagógusi pályafutásomat.

 

– mesélte Sanyi, aki a pedagógus szakmát érintő pályaelhagyás mögött az anyagi okokat, az adminisztratív feladatokat és a diákok viselkedését látja. - Nagyon sokan úgy gondolják, hogy egy tanár azért kapja a fizetését, mert bemegy és megtart egy órát. De ez nem így van! Egy 45 perces tanórára fel kell készülni (főleg pályakezdőként): Fontos tudnunk, hogy az adott tanórán milyen készségeket – képességeket szeretnénk fejleszteni. Figyelnünk kell a differenciálásra, életkori sajátosságokra. Ahhoz, hogy a tanóra jól felépített legyen, meg kell tervezni, nem beszélve a különböző iskolai ünnepségekről, rendezvényekről - taglalta egyetemünk frissen végzett hallgatója, akinek a sok tanári feladat ellenére

egyszer sem fordult meg a fejében, hogy abbahagyja a tanári képzést.


Bár Simonyi Sanyi személyében egy elhivatott tanárt ismerhetünk meg, akinek szakmaiságához és a pálya iránti szenvedélyéhez kétség sem fér, azt elárulta, hogy ha nem tanítással keresné a kenyerét, valószínűleg pszichológiával foglalkozna. Motiváló személye jó példa azok számára, akik keresik jövendőbeli munkahelyüket, és azok számára is, akik még tanulmányaikat folytatják, hiszen Sanyi szeptembertől visszaül az iskolapadba és az élethosszig tartó tanulás jegyében egyetemünk doktorandusz hallgatója lesz.


A téma, tehát nem egyszerű: láthatunk magabiztos elsősöket, bizonytalan de kitartó végzősöket és frissen végzett, bátor tanárokat is... Hogy kinek milyen lehetőségei vannak, az változó, de egy biztos: a tanárhiány mögött nem az elhivatott ifjú pedagógusok hiánya áll, hiszen belőlük van bőven, kicsiny egyetemünk berkein belül is.


További sok sikert kívánunk minden Eszterházy-s tanárszakosnak és frissen végzett pedagógusnak.
Büszkék vagyunk rátok!


 

Update (2021.09.01.) Cikkünk megjelenése után kaptuk a remek hírt, hogy elúsztak a fellegek, Sándor-Laczkó Vivien is állást talált egy iskolában, pedagógusként kezdi az őszt! Gratulálunk!


0
komment

Reflektor

Óvodások is szüreteltek az egyetemi szőlőbirtokon
Ötven óvodás kisgyermek vett részt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szőlőbirtokán...
A mustgázmérgezés veszélyeire hívták fel a figyelmet
A mustgázmérgezés veszélyeire hívták fel a figyelmet azon a tűzoltók számára szervezett...
Rék-à-Bordeaux: az első hetek
Takács Réka szőlész-borász mérnök szakos hallgatónk két féléven át Bordeaux-ban tanul....