Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói portálja

2022. december 01. Elza
Arcok

Bolt, kávézó, piac és közösség

Votjh Laura | 2022. június 01. 08:40:26 | Utolsó frissítés: 6 hónapja
A Stopcsomagolás nevű üzlet 2020-ban a koronavírus járvány közepén nyílt meg két fiatal srác, Kaplonyi Benjámin (volt hallgatónk) és Oláh Ádám elképzeléseiből. A bolt különlegessége, ahogy azt a neve is jelzi az, hogy csomagolásmentesen árulják a termékeiket. Benjivel beszélgettünk.

 

– Kérlek először mesélj magadról, mi volt az alapja az üzletnek?

– Az első dolog, ami nagyon fontos, hogy mi nem is boltként gondoltunk rá, hanem 4 az 1-ben funkcionál, mint bolt, kávézó, piac és közösség, amit ki is emelnénk, mivel ez kulcsfontosságú szerepet tölt be a másik három területen is. Az egyik elsődleges célunk a szemléletformálás, első sorban a bolton belül, de a megyében is. Előadásokat, interaktív foglalkozásokat tartunk az óvodákban, iskolákban és az egyetemen is. Ezek elsősorban környezetvédelemről, klímaváltozásról, hulladékgazdálkodásról és csomagolásmentes boltokról szólnak. Az egész vállalkozás számunkra egy küldetés, misszió, hogy lássák az emberek, hogy a bolygó elért egy olyan pontra, ahol az üres szavak már nem elegendőek és most már cselekedni kell, és ehhez a célhoz tegyünk hozzá egyénileg annyit, amennyi nekünk még megfelel. Ennek egy alulról szerveződő társadalmi ösztönző nyomásnak kell lennie, hiszen minél többen vesznek benne részt, annál inkább tudunk nyomást gyakorolni a nagy hatalmakra, gyártókra, cégekre.

 

– Hogyan fogalmazódott meg benned az üzlet gondolata?

– Amikor felötlött a környezetbarát, csomagolásmentes bolt ötlete, akkor még szinte csak vállalkozásként tekintettünk rá. Mindig is szerettünk volna a saját magunk urai lenni. A gondolat 2020 áprilisa körül lett igazán erős bennünk, a koronavírus járvány közepén. Láttunk egy csomagolásmentes boltról szóló posztot és ekkor már foglalkoztattak minket ezek a kérdések, úgyhogy jobban beleástuk magunkat a témába. Nagyon jó lett volna ilyen életmódot folytatni, de legközelebb Debrecenbe vagy Pestre kellett volna utaznunk, ahol található ilyen üzlet. A gondolatból néhány hét elteltével már egy kutatómunka közepén találtunk magunkat, egy piaci és egy kérdőíves kutatást végeztünk, hogy lenne-e erre igény. A válasz egy nagy igen volt, így 2020 szeptemberében megnyitottunk a belvárosban és az egyre növekvő érdeklődés miatt 2021 augusztusában már átköltöztünk az Almagyar utcába, és így lettünk ez a négy szó. Szerettük volna, hogy nálunk a családok is ki tudjanak kapcsolódni, ne csak a kamrájukat, hanem a lelküket is megtöltsék jó energiával. A vendéglátóipari egységünk is maximálisan környezetbarát módon van kialakítva, például műanyag helyett üveg szívószálakat, textilszalvétát, kistermelői szörpöket használunk.

 

 

– Mennyire nehéz a gyermekekbe elvetni ennek a gondolkodásnak az alapjait?

– Az óvodásoknál ezek nagyon interaktív foglalkozások, például viszünk termékeket, amiket meg tudnak tapogatni, vizsgálni, beszélünk a méhek fontosságáról a világban. Nagyon okosak, nagyon sok mindent felfognak és az a tapasztalat, hogy vannak olyan családok, ahol akár egy-egy óvodás többet tud például a komposztálásról, mint a felnőttek, illetve már ők is tudják mi a szelektív hulladékgyűjtés. Sokszor mire megyünk, az óvónők felkészülnek és foglalkozásokat csinálnak a gyerekekkel, volt már, hogy újrahasznosított dolgokból kézműveskedtek. A szemetelés egy sarkalatos pont, mutatunk olyan vizeket és tengereket, amik szennyezettek és rávezetjük őket, hogy nem szabad szemetelni. Iskolásoknak szoktunk már mélyebb dolgokról is beszélni, itt már mutatunk videókat, statisztikákat, illetve hogy mit és mennyit hasznosítanak újra, és hogy miért van jelentősége egy csomagolásmentes boltnak. Európában a megtermelt hulladékmennyiség 40%-a csomagolási hulladék. Ha egy háztartásból csak ezeket kiszűrnénk, rettentő mennyiségű szemét megszűnését jelentené. Mi alapvetően nem műanyagellenesek vagyunk, ez egy hasznos termék, az egyszer használatos műanyagokkal van baj, de már vannak nagyon jó alternatívák ezek helyett. A pálmaolaj gazdálkodás pusztítására is felhívjuk a figyelmet és, hogy ez miért lesz fenntarthatatlan. Megismertetjük a „green washing” fogalmát, hogy a nagyvállalatok hogyan próbálják zöldre mosni a tevékenységeiket álcaként. Az egyetemen inkább a vállalkozásról szoktunk beszélni, hogy lehet olyan apró dolgokat csinálni, ami egy vállalkozást fenntarthatóvá tesz.

 

 

– A „zero waste” életmód miként jelenik meg az életetekben?

– Igazán a bolt megnyitásával kezdtünk mi is jobban fejlődni ezen a téren, a mai napon már „fekete öves” zero wasterek vagyunk, nagyon fontos számunkra és így tudnunk hitelesek is maradni. A zero waste fogalmat nem igazán használjuk, mivel az nullát jelent, ami valójában szinte kivitelezhetetlen inkább tudatos életmódot szoktunk mondani. Ez egy folyamat számunkra és már 2 éve tart. Sok téren oda lehet figyelni, használt ruha vásárlással, szezonális gyümölcs beszerzésével, csomagolásmentesen igyekszünk vásárolni a nagy áruházláncokban is. A másik nagyon káros dolog az a petpalack, amiből két zsugor is elfogyott egy héten mielőtt elkezdtünk odafigyelni. Magyarország egyik legjobban ellenőrzött természeti kincse a víz, ebből kifolyólag tökéletes emberi fogyasztásra. A háztartásban a vegyszerek is könnyen helyettesíthetőek, házilag elkészíthetjük őket, hiszen legtöbb esetben nagyon egyszerűek. Az ecet nagyon univerzálisan használható, vagy a citromsav például kitűnő vízkőoldó. Mikor kialakítjuk ezeket a szokásokat, már nem válnak teherré, teljesen megszokott lesz. Amitől még sokan félnek, hogy anyagilag megterhelő, de ez tévhit, hiszen sok esetben még olcsóbb is, ugyanis hajlamosak vagyunk felhalmozni akár tisztító szereket, vagy ruhákat, mert rájön az ember, hogy mennyi mindenre nincsen szüksége, nem ezért élünk. A dezodort is könnyen elkészíthetjük magunknak, kukoricakeményítő, sheavaj, szódabikarbóna, illóolaj és kókuszzsír felhasználásával. Mindenkinek meg kell találni azt az alternatívát, ami a mindennapi életbe belefér és kényelmes, mert a cél az az, hogy ez ne teher legyen, hanem természetes.

 

– Miért Egerben szerettétek volna létrehozni a boltot?

– Elsősorban azért, mert itt még nem volt. Én Miskolcról költöztem fel Egerbe az egyetem miatt, 2018-ban kezdtem turizmus és vendéglátás szakon az EKKE-n. Beleszerettem a város miliőjébe, hangulatába és a közösségbe. A kutatásainkból kiderült, hogy igény van erre, így ettől nem féltünk. Amikor megnyitottunk a boltot, országszerte 20-30 csomagolásmentes bolt volt, ami azóta duplájára nőtt, tehát ilyen 60 körüli. Egyre többen vagyunk, ami azt is mutatja, hogy az igény is megvolt ezekre a boltokra. Van egyesületünk is, ami a CSOMBÉK (csomagolásmentes boltok érdekvédelmi közössége) ennek jelenleg 28 tagja van és közös erővel segítjük egymást, nem versenytársként tekintünk egymásra, próbálunk együttes erővel hatni a gyártókra, beszállítókra.

 

 

– Honnan tudjátok beszerezni a termékeiteket és azok milyen formában érkeznek hozzátok?

– Körülbelül 60-70 beszállítóval dolgozunk együtt, ami nem szokványos kisboltoknál, rengeteg környékbeli kézművessel és kistermelővel dolgozunk együtt, hogy erősítsük a helybéli gazdaságot. Általában nagy kiszerelésben érkeznek hozzánk a termékek, 20-25 kilogrammos, illetve 5-10-20 literes egységekben. A folyékony termékek kannákban érkeznek, amiket átöntünk csapos tárolókba. Ezeket visszaveszik a gyártók, kitisztítják, majd újra töltik, tehát körforgásszerűen működik. Vannak termékek, amik ugyan papír vagy műanyag zsákokban érkeznek, de ezek teljes mértékben újrahasznosíthatóak és van olyan gyártó aki még a kartondobozokat és a papír tasakokat is visszaveszi és ha jó állapotú, akkor utána még 2-3 alkalommal használható. Nálunk van kölcsönüveg rendszer, ha esetleg valaki elfelejtene hozni magával, ezt is szeretik a vásárlók. Igyekszünk úgy beszerezni a termékeket, hogy azok a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkezzenek. A helyi gazdaságokkal is alkotunk egy közösséget, ami szintén fantasztikus érzés számunkra.

 

 

– Mivel próbáljátok meggyőzni a fiatalokat arról, hogy legyenek nyitottabbak efelé az életmód felé?

– Mindig megkérjük őket, hogy gondoljanak bele, hogy milyen jövőt akarnak a gyerekeiknek, hiszen senki nem jár csukott szemmel, mindenki tudja, mi zajlik a nagyvilágban. Megkérdezzük, hogy mi az, ami nekik még belefér, amin hajlandóak lennének változtatni. A legalapvetőbb dolog, hogy cseréljék le a műanyag zacskókat, hiszen ez a legkézenfekvőbb kezdet, apró lépésekben kell haladni, először kisebb dolgokat kell megváltoztatni, ki kell próbálni egy szilárd sampont vagy fűszereket így vásárolni, hiszen ez egy folyamat. Mindenki számára eljön a felismerés, hogy igenis tenni kell.

 

– Az emberek mennyire vannak tisztában ezekkel a tematikus napokkal?

– Azok, akik nem követnek minket, ilyen jellegű oldalakat vagy nem is nagyon érdeklődnek a téma iránt, őket nagyon nehéz elérni és ők többnyire nem is nagyon vannak tisztában a dolgokkal. Akik részei az oktatási rendszernek, azok jobban részei ezeknek, hiszen a Föld napját, az európai fenntarthatóság hetét is tartják, és ezekre a napokra szoktat különböző installációkkal is készülni, valamint foglalkozásokkal, előadásokkal. De egy átlagembert nagyon nehéz elérni, talán a hírekben vagy közösségi oldalakon van esély a megismertetésükre. Pedig ezek nagyon fontos napok, hogy legalább ezeken a napokon felnyissuk az emberek szemét, hogy a dolgokon változtatni kell. Május 15-én volt a nemzetközi klímaváltozás akciónap, ami azért is fontos, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy mennyit változott a jégsapkák mérete és összetétele, hogy mit jelent a globális felmelegedés, vagy miért nagyon rossz a méhek pusztulása. A golf áramlatot például – ami azért felel, hogy a Föld hőháztartása egyensúlyba kerüljön, hogy mozogjon a hideg és a meleg – a jégsapkák olvadása megzavarja a hideg víz belekeveredik a melegbe, amitől lelassul. Ez azért probléma mert ebben az esetben, mint egy hormonháztartás, felborul és ezért nagyon fontos, hogy ilyenekre odafigyeljünk, mert tudunk tenni ez ellen. Egyénileg kell elkezdeni mindent, hogy aztán globális szinten változhasson. Szóval talán kevesen tudnak róla, de szükség van ezekre a napokra, világnapokra, akciónapokra, hogy egyre több ember tudjon ezekről a napokról, és inkább ez legyen „trendi” a közösségi médiában.

 

 

– Az akciónap igazából a cselekvésre buzdít, ez lehet nagyobb motiváció az embereknek, hogy tehetnek valamit?

Igen, mivel a fiatalok felfoghatják egy trendnek, hiszen a környezettudatosság manapság menő. A Föld órájánál is ki tudják tenni, hogy eltűnnek egy órára a közösségi médiából, illetve a nagy városok, országok is támogatják ezeket, hogy lekapcsolják a fényeiket. Kellenek ezek a napok, kihívások, júliusban például műanyagmentes hónap lesz, és ezeken a kihívásokon ke



0
komment

Reflektor

„Eljött Tokaj Bordeauxba”
Hogyan kerül egy szép tokaji sor Bordeauxba? Miért került az ember véletlenül Baszkföldre?...
Üdv Bordeux-ból, avagy zenei zamatok és traktor
Az interaktív órák mellett is szépen összegyűltek Lauránál a mesélni valók.
Országos Népmese-konferencia – Élménybeszámoló hallgatói szemmel
Magyartanár szakos hallgatóként mindig szerettem a meséket, ezért nagyon megörültem, amikor...