Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói portálja

2022. december 01. Elza
Kutatás

Országos Népmese-konferencia – Élménybeszámoló hallgatói szemmel

Aux Eliza | 2022. október 04. 13:02:11 | Utolsó frissítés: 2 hónapja
Magyartanár szakos hallgatóként mindig szerettem a meséket, ezért nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy megrendezik Egerben ezt a konferenciát 2022. szeptember 30. és október 1. között. És valóban mesés konferencia volt, ahogy azt a neve is sugallja.

 

A konferencia két napon át zajlott, és mindkét napon színvonalas előadásokat hallhatott a közönség. Olyan szaktekintélyek szólaltak meg, mint Dr. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer kidolgozója; Dr. Kusper Judit, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének tanszékvezetője vagy Luzsi Margó, a Mese folyóirat egyik alapító szerkesztője.

 

 

Nem voltak előzetes elvárásaim a konferenciával kapcsolatban, és olyan kérdésem sem, amire kimondottan választ akartam kapni. Helyette olyan válaszokat kaptam, amikre szükségem volt, csak még magam sem tudtam róla. Kiemelnék néhány fontos gondolatot, ami elhangzott a konferencián, és nagyon közel áll a szívemhez:
Boldizsár Ildikó mondta az első napon, hogy

a mese elsősorban szórakoztasson, és nyújtson örömöt, csupán másodsorban tanítson és fejlesszen.

Ez a tanulság, úgy vélem, bárki számára hasznos útravalóként szolgálhat. Emellett nagyon tetszett Klitsie-Szabad Boglárka előadása Csipkés Vilmos mesevilágáról, egy nagyon jó hangulatú, egyedi kutatás került bemutatásra, és a közvetlen hangvétel mellett látszott az alapos felkészültség és a profizmus is a szavak mögül. Az előadások közül még kiemelném Kusper Juditét, aki a női mesehősök szerepéről mesélt az irodalomtanításban. Szerintem sokáig nem fogom elfelejteni a fügés hasonlatot, és a „Vissza a női hősöket!” felkiáltást, amire valóban szükségünk is van.

 

 

Arra már nem emlékszem, melyik előadónál hangzott el, viszont nagyon emlékezetes maradt számomra, amikor Jézus oktatási módszere került összevetésre a mai katedrás rendszerrel. Bele sem gondoltam eddig, hogy már szinte ezer éve megvan nálunk a „tanár kiáll a terem közepére és magyaráz, miközben a diák jegyzetel” felállás, míg Jézusnál és az ókori görögöknél egy sokkal kevésbé volt kötött a tanítás, ott kint ültek, és a tanító mesélt. A diákok nem katonás rendben ültek, hanem szétszórtan, és a tanár sem katedrán állt, fontos szerepe volt a szemlélődésnek. Az ókori tanítás és a mesemondás közt vont párhuzam szerintem tökéletesen helytálló és elgondolkodtató.

 

 

A másik ilyen elgondolkodtató pillanat számomra az volt, amikor a szeretetnyelvek megemlítésre kerültek, és elgondolkodtam, vajon nekem milyen a szeretetnyelvem, vagy épp az ismerőseimnek. És természetesen a bevezető előadás is nagyon sok új információt adott, amit Boldizsár Ildikó tartott a tudományterületekről, hogy mik fonódnak össze a mese kutatásával.

 


A második nap a mese és a pszichológia kapcsolatára épült fel. A legemlékezetesebb programjai közé sorolnám a délutáni foglalkozást, amit a Mustármag mikroműhely tartott minden érdeklődő meseszeretőnek. Egy nagyon szép, madarakkal teli erdei világba került a hallgatóság, és készítettünk magunknak egy üres lap segítségével térképet. Sőt, még áldást is mondtunk madárnyelven (sosem gondoltam, hogy az egyetemen egyszer hangosan fütyülni fogok, de nagyon élveztem), és útravalót is kaptunk, ami egy mondat volt. Az enyém egy kínai kecskéről szólt, aminek szarvai vannak, és még keresem, melyik meséből lehet a mondatom. A feladat része volt az is, hogy kérdésekre válaszoltunk a madaras mesével kapcsolatban, és a kérdésekre adott válaszok nem csak a meséhez, de önmagunkhoz is közelebb vittek.

 

Nem hittem, hogy lehet mély lélektani hatást tenni rám egy csupán egyórás foglalkozás alatt, mégis sikerült.

Az előadások közül Holcsik Erzsébet ládikó-motívuma nagyon megragadott. Találó, hogy mindig van mit a ládába zárni, de a ládát ugyanúgy, ahogy lezártuk, ki is lehet nyitni. A konferenciát záró mese pedig elgondolkodtató volt, és méltóképpen megkoronázta ezt a két napot. Mindent összevetve egy tanulságos, élményekkel teli konferenciát tudhatunk magunk mögött, és nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem rajta. És a konferencián a legtöbbször kimondott szó valóban a „mese” volt.



0
komment

Reflektor

„Eljött Tokaj Bordeauxba”
Hogyan kerül egy szép tokaji sor Bordeauxba? Miért került az ember véletlenül Baszkföldre?...
Üdv Bordeux-ból, avagy zenei zamatok és traktor
Az interaktív órák mellett is szépen összegyűltek Lauránál a mesélni valók.
Országos Népmese-konferencia – Élménybeszámoló hallgatói szemmel
Magyartanár szakos hallgatóként mindig szerettem a meséket, ezért nagyon megörültem, amikor...