Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói portálja

2022. december 01. Elza
Oktatás

Rék-à-Montpellier

2022. március 24. 09:00:54 | Utolsó frissítés: 9 hónapja
Különkiadás: Takács Réka blogja jelentkezik Montpellier-ből.
A két intézmény együttműködése, valamint egyetemünk ösztöndíja révén szeptembertől 10 hónapon át Bordeaux-ban folytatja tanulmányait Takács Réka. Megkértük, hogy mondja el, milyen hallgatónak lenni a világ egyik legrangosabb borvidékének szívében. Abban maradtunk, hogy nem „csak” beszélgetünk, hanem kéthetente jelentkezik Franciaországból, blogot vezet a Palettán!

 

Na, haló! Ahogy legutóbb írtam: néhány hete elhagytuk Bordeaux-t és áteveztünk (oké kocsival mentünk, illetve volt, aki vonattal) Montpellier-be. Az időjárással sajnos nem volt szerencsénk, így mikor városnéző körre indultam, rendesen féltem, hogy befúj minket a szél a folyóba. Ezzel szemben a program – az órák és a tanulmányi utak – őszintén mondhatom, hogy nagyon szuperek voltak! Különböző borvidékekkel ismerkedtünk meg és a szőlőtőkék vizsgálása, talajok elemzése, a pincék felszereltsége feletti ámulás mellett egy-két bort is megkóstolhattunk.

 

 

 

Ebben a dél-franciaországi régióban nagyon jellemző a wine cooperative nevezetű dolgok jelenléte, amit őszintén nem tudom, hogy mondjak szépen, magyarul. Valamiéle borászati szövetkezet? Együttműködés? Legyen közösségi borászat. A lényeg, hogy itt bort készítenek, de a szőlőt nem random vásárolják, nem is maguk termelik (vagy hát ugye félig) hanem fix, hozzájuk tartozó partnereik vannak, akiktől megvásárolják azt. A szőlészek számára ez pozitív lehet, mert mindenképpen el tudják adni a termést, nem kell ezen stresszelni, illetve mivel ez egy hosszútávú együttműködés, kölcsönösen megvan a támogatás. A szőlész nem fog csak a mennyiségre menni, mert a minőséget megfizetik, a borász nem nyomja le az árakat, mert neki sem jó, ha a minőségromlás irányába indul a kisvasút. Ugyanakkor nehéz évjáratokban, mikor nagyobb a terméskiesés, azzal támogatják a szőlészeket, hogy magasabb összegért veszik át a szőlőt azoktól a partnerektől, akiknek esetleg több hiánya keletkezett. Persze ez nem ennyire egyszerű és általános, de a lényeg valami ilyesmi és ennyi szerintem erről elég is. Ha valaki csak szőlészként szeretne dolgozni a jövőben, borászként nem: sok helyre keresnek embert, aki átveszi az idős szőlőtermesztőktől a munkát, szóval itt a lehetőség!

 


Szóval ennyit a wine coop-okról, ez volt a projekttémánk barátnőmmel, szóval gondoltam, veletek is megosztom. És akkor itt fűzöm bele azt is, hogy megy az értékelés ezeken a sajátos modulokon: mindkét helyen (Montpellier most pedig Dijon) kapunk egy-egy projektet, amit prezentálni kell és ezzel szerzünk majd egy – remélhetőleg – gyönyörű jegyet.


Néhány ajánlás Montpellier környékéről:
Pic Saint Loup (igen, ez kb. úgy hangzik, hogy „pikszanlu” éljen a francia, juhuu) na de a lényeg: én nem jutottam el oda, szóval másnak kell arra kirándulnia. Onnan származó borokat viszont kóstoltam, szóval ha valaki nagyon tanácstalan, hova térjen be, a Chemin des Reves (az első e-n van egy sapka csak nincs ilyen a billentyűzetemben) nem rossz választás. Ellenben jó!


Ezen kívül rozé és sókedvelőknek (akik nem vetik meg a flamingókat) tudom ajánlani, hogy nézzenek el a Domaine de Jarras környékére, mert ott ez mind megtalálható. Sóhegy nézés a flamingókkal, rozét kortyolva… Hm! Ehhez tartozóan még annyit, hogy ha bejuttok a pincébe is körülnézni, nagyon érdemes a palackozó gépsorra vetni egy pillantást, ami egy csarnokot betölt és a steril palackok raklapról leemelésétől a kartonok raklapra pakolásáig és körülfóliázásáig mindent gyönyörűen, gépesítve végigcsinál.

 


És akkor egy utolsó megjegyzés, hogy az iskola se maradjon ki: Bordeaux-val ellentétben itt nagyon jó volt a menza a campuson. Mondjuk lehet, hogy az is segít a versenyben, hogy a BSA-n eleve nincs… menza… na, mindegy.


Montpellier városa pedig gyönyörűséges, a tömegközlekedéshez tartozó biciklik ingyenesen használhatók. Van folyó, tenger, finom borok és gyönyörű parkok, és rengeteg aranyos kis utcácska. Mindenkinek (is) ajánlom, hogy látogasson el oda, ha teheti! Én nagyon örülök, hogy megtehettem.


Jelentkezem Dijon után, csóközön:
Réka



0
komment

Reflektor

„Eljött Tokaj Bordeauxba”
Hogyan kerül egy szép tokaji sor Bordeauxba? Miért került az ember véletlenül Baszkföldre?...
Üdv Bordeux-ból, avagy zenei zamatok és traktor
Az interaktív órák mellett is szépen összegyűltek Lauránál a mesélni valók.
Országos Népmese-konferencia – Élménybeszámoló hallgatói szemmel
Magyartanár szakos hallgatóként mindig szerettem a meséket, ezért nagyon megörültem, amikor...